ELVESZÍTVE A KONTROLLT
Ha meg akarod érteni a "kontroll"-t, gondolj egy kisgyerekre, akivel megízleltetik a kábítószert!
Amint a szer átjárja a gyermek szervezetét, létrejön a rászokás, a kötődés; a gyerek egész lénye
kábítószerért kiált. Szer nélkül lenni oly kibírhatatlan gyötrelem, melynél még a halál is
kívánatosabbnak látszik. Gondolj erre a látványra - a test hozzászokott a droghoz! Nos,
pontosan ezt tette veled a társadalom, amikor megszülettél. Nem engedték neked, hogy élvezd
az élet rágható, tápláló eledelét - nevezetesen, hogy dolgozz, játssz, mókázz, hahotázz, élvezd az
emberek társaságát, az érzékek és az értelem örömeit. Megkóstoltatták veled a drogot, melyet
helyeslésnek, nagyrabecsülésnek, {támogatásnak/}figyelemnek hívnak.Itt most egy nagy embertől fogok idézni, valakitől, akit A. S. Neillnek hívtak. Ő a Summerhill
szerzője. Neill azt mondja, hogy egy gyermek betegségét az jelzi, ha állandóan a szülei körül
lebzsel; személyek érdeklik. Az egészséges gyereket nem személyek érdeklik, hanem tárgyak.
Amikor egy gyerek biztos az anyja szeretetében, elfelejti az anyját; kimegy a lakásból, felfedezi a
világot; kíváncsi. Keres egy békát, hogy a szájába tegye és egyéb ilyesmikkel foglalkozik. Rossz
jel, ha a gyermek az anyja körül lebzsel; ilyenkor a gyerek bizonytalan. Lehet, hogy az anyja
megpróbált szeretetet kicsikarni tőle, nem adni neki annyi szabadságot és biztonságérzetet,
amennyit akar. Számos, nehezen megfogható, ravaszul körmönfont módon az anyja örökösen
valamivel fenyegeti a gyerekét.
Ízelítőt kaptunk tehát különféle kábítószerekből: helyeslésből, figyelemből, sikerből, csúcsra
kapaszkodásból, presztízsből, "írt rólunk az újság!"-ból, hatalomból, főnökösdiből.
Megízleltettek minket olyasmikkel, mint hogy milyen érzés egy csapat kapitányának lenni, egy
együttes vezetőjének lenni stb. A kóstoló nyomán kialakult a kötődésünk, és megjelent a
rettegés, hogy elveszítjük a drogokat. Emlékezz, mennyire hiányoltad a kontrollt, emlékezz a
rémületre, melyet a bukás vagy a hibázás kapcsán éreztél, vagy annak nyomán, hogy mások
megkritizáltak! Így kerültél gyáva függőségbe másoktól, elveszítetted a szabadságod! Másoknak
most hatalmukban áll téged boldoggá vagy nyomorulttá tenni. Esedezel a drogjaidért, de
amilyen mértékben gyűlölöd az ezzel járó szenvedést, olyan mértékben találod magad teljesen
reménytelennek. Nincs olyan perc, amikor - tudatosan vagy tudat alatt nem fürkészed éberen
mások reakcióit, amikor nem hangolódsz rájuk, amikor nem az ő dobszavukra masírozol!
A tudatára-ébredt ember találó definíciója: olyan ember, aki többé nem menetel a társadalom
dobjainak hangjára, olyan ember, aki az önmagából feltörő zene dallamára táncol. Amikor
semmibe vesznek, vagy nem értenek veled egyet, oly kibírhatatlan magányt érzel, hogy
négykézláb csúszva mászol vissza az emberekhez, és koldusként könyörögsz a támogatásnak,
bíztatásnak és megerősítésnek nevezett kábítószerért. Ilyen állapotba jutott emberekkel élni
együtt - ez véget nem érő feszültség.
A SZERETET FÖLDJE
Ha valóban megválnánk abbeli illúzióinktól, hogy az emberek mi mindent tudnak adni nekünk
vagy elvenni tőlünk, akkor elevenné válnánk. Ennek elmulasztása borzasztó és elkerülhetetlen
következményekkel jár. Elveszítjük képességünket arra, hogy szeressünk. Ha szeretni akarsz,
meg kell tanulnod ismét látni! Ha látni akarsz, meg kell tanulnod, hogyan szokj le a drogodról.
Ilyen egyszerű. Add fel a függőségedet! Tépd le a társadalom csápjait, melyek behálózták és
megfojtották a lényedet! Válj meg tőlük! A dolog külső megjelenését tekintve minden úgy
folytatódik majd, mint korábban volt. Azonban - jóllehet továbbra is a világban vagy - többé
nem vagy a világból. (Vö. pl. Jn 15, 19; 17, 14.) A szívedben most végre szabad leszel, még ha
teljesen egyedül is. Elhal majd a kábítószer-függőséged. Nem kell sivatagba vonulnod; körülvesz
a társadalmi nyüzsgés; roppantul élvezed. De az embereknek nincs többé hatalmuk boldoggávagy nyomorulttá tenni téged. Ezt jelenti az egyedüllét. Ez az önmagadban lét, melyben elhal a
függőség. Megszületik a képesség a szeretetre. Másokra többé nem úgy tekintek, mint akik
eszközként használhatók szenvedélyfüggőségem kielégítéséhez.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.